Olyan orszában élek, ahol elkerülhetetlen, hogy napi szinten többféle nemzetiségű emberrel kerüljek kapcsolatba. Egy (idegen)nyelven beszélünk, viszont mindenkinek más az anyanyelve. Az itt születő gyerekek pedig többféle nyelvet fognak először hallani, majd később beszélni is. Jó ez nekik? Miért fontos, hogy fogalkozzunk ezzel a témával?
Egy konkrét példából szeretnék kiindulni: egy baráti házaspár egyik tagja magyar, a másik pedig argentin. A kisfiuk két és fél éves, és angol bölcsődébe jár. Arról beszélgettünk – és őket is megkérdezték a bölcsődében – hogy akkor most tulajdonképpen melyik nyelv lesz az anyanyelve a kicsinek? Ez egy nagyon érdekes, és összetett kérdés. Az édesanyja a saját anyanyelvén, spanyolul, az édesapja szintén az anyanyelvén, magyarul beszél hozzá, a mindennapi életük pedig angol nyelvi környezetben zajlik. Ez talán zavarosnak tűnik, de számára ez a természetes. Bátran használja hol az angol, hol a magyar és hol a spanyol szavakat. Előnye vagy hátránya származik ebből?
Nézzük a tényeket:
A neuropszichológiai kutatások ma már egyértelműen bizonyítják, hogy az agyunk az első életévekben rohamosan fejlődik. Új szinapszisok képződnek, differenciáltabb lesz az agyunk sejtes felépítése, ezáltal összehangoltabban tud majd működni, bonyolultabb műveleteket is könnyen el tud végezni. Ezt a folyamatot nagymértékben katalizálja a nyelvtanulás, lehetőségünk van 4-5 nyelvet is elsajátítani úgy, mintha az anyanyelvünk lenne. A neuronpályák párhuzamosan alakulnak ki, mind egy-egy nyelvnek megfelelően.
Az Európai Unió útnak indította a Piccolingo nevű kampányát, amelyben a korai nyelvtanulást népszerűsítik mind a 27 tagállamban. Sok szervezet, egyetem, cég, magánszemély csatlakozott már a programhoz, mivel hisznek abban, hogy úgy lehet igazán egységes Európa ha találunk egy közös nyelvet. Magyarországon még mindig azt lehet mondani, hogy nagyon kevesen beszélnek! egy idegen nyelvet. Az iskolákban első vagy harmadik osztálytól kötelező az idegennyelv-tanulás, de sokszor a módja idegen, és nem a kommunikációra fókuszál. Több óvoda kínál már angolórákat, egy-egy speciális módszer is megjelent már, de csak nagyon lassan nyernek teret maguknak, a köztudat nehezen fogadja el, hogy idegen nyelvre márpedig szükség van.
Tévhitek
“Nem tanulja meg rendesen az anyanyelvét.” “Összezavarodik” “Ráér még később”
Ezen érvek közül az utolsónak van valamennyi alapja. Az tény, hogy minden gyermek más, és semmit sem szabad siettetni, ugyanakkor az is tény, hogy minél később kezd el egy gyermek akár csak ismerkedni egy idegen nyelvvel, annál kevésbé tudja azt tökéltesen (és kisebb engergiabefektetéssel) elsajátítani.
Hisszük, vagy sem, egy kisgyermek sokkal több mindent ért, és érez, mint mi, felnőttek. Nem is látjuk, hogy napról-napra milyen fejlődésen megy keresztül testileg-lelkileg. Pszichológiai szempontból kijelenthető, hogy nem hátráltatja a gyermek fejlődését, ha nem csak az anyanyelvével ismerkedik a korai életévekben, ha az az életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő módon történik, nem siettetve semmit.
Összefoglalva
A téma aktuális, mindig lesznek támogatói, és ellenzői. De az a legfontosabb, hogy a gyermekünk számára ablakot nyissunk a világra. Ehhez pedig szüksége lesz egy olyan nyelvre, amit mindenki ért.
